A lakás-takarékpénztárak tevékenységére vonatkozó jogszabályi háttér
A Fundamenta Zrt. szigorú keretek között mûködve végzi tevékenységét, munkáját számos jogszabály meghatározza és intézmény felügyeli, melyek együttesen biztosítják, hogy az ügyfeleink pénze teljes biztonságban legyen a lakás-takarékpénztárnál.
Az alább felsorolt törvényeket és rendeleteket megtalálod többek között weblapunkon is, azt javasoljuk, hogy olvasd át és értelmezd azokat, hogy tudásod még alaposabb legyen.
• A hitelintézetekrÔl és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, mint minden
pénzügyi tevékenységet végzô vállalkozásra, így a Fundamenta Zrt.-re nézve is kötelezô
érvényû.
• A lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény szorosan a konkrét lakástakarék-
pénztári tevékenységünk elôírásairól rendelkezik.
• A 215/1996. (XII. 23.) számú kormányrendelet a lakás-elôtakarékosság állami támogatásáról
szól.
• A 47/1997. (III. 12.) számú kormányrendelet a lakás-elôtakarékossági szerzôdésekre
vonatkozó elôírásokat és a lakás-takarékpénztárak általános szerzôdési feltételeit tartalmazza.
• E két kormányrendelet a 47/2006. (III. 7.) számú kormányrendelettel elfogadott módosításokkal
került pontosításra.
A lakás-takarékpénztárak engedélyezése és felügyelete
A lakás-takarékpénztárak tevékenységüket csak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélye után kezdhetik meg.
A tevékenységi engedély megadásához 2 milliárd forintos jegyzett tôke szükséges.
A PSZÁF nemcsak az engedélyezés, hanem a lakás-takarékpénztárak folyamatos mûködése során is
rendszeres ellenôrzéseket tart.
A PSZÁF engedélye szükséges az általános szerzôdési feltételek (ÁSZF) módosításához és új tarifák
bevezetéséhez is.
Az Országos Betétbiztosítási Alap garanciája
A biztonságot ügyfeleinknek nem csak a PSZÁF által is folyamatosan vizsgált prudens mûködés, és
a tôkeerôs nemzetközi tulajdonosi háttér, hanem az Országos Betétbiztosítási Alap garanciája is
jelenti.
Az Alap a befagyott betétek tôkéje és kamata után legfeljebb 50 000 euróig fizet kártalanítást,
személyenként és hitelintézetenként összevontan.
A kártalanítás értékhatárát a törvény euróban állapítja meg, a kifizetés azonban Magyarországon
forintban történik. Ha kifizetésére kerül sor, a betétes részére kifizetendô összeg megállapítása úgy
történik, hogy az OBA az 50.000 eurót a kártalanítás kezdô napját megelôzô napon érvényes MNB
devizaárfolyamon átszámítja forintra és a betétes betétjei után az így kapott forint összegig fizet
kártalanítást.
A törvény értelmében az értékhatár az a maximális összeg, amelyet az Alap egy banki ügyfélnek
kifizethet. Ebbe beletartozik a folyószámlára befizetett tôkeösszeg, a lekötött betét, a vásárolt banki
papír, biztosított kötvény stb. és azok esedékes kamatai is. Az Alap tehát a betétes ügyfél valamennyi
- a fizetésképtelen bankkal szembeni - tôke- és kamatkövetelését összeadja, ám a kifizethetô összeget
a mindenkori értékhatár szerint maximálja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése